Gyakran ismételt kérdések

  • A szabványok kidolgozásakor a különböző szervezetek érvényesíteni tudják érdekeiket, ezáltal a szabványok tartalmi részére ráhatásuk van.
  • Mindenkinél előbb értesülhetnek a nemzeti, az európai és a nemzetközi szabványok változásáról korszerűsítéséről, visszavonásáról, így időben felkészülhetnek a változásokra.
  • Az európai (EN) és a nemzetközi (ISO, IEC) szabványok munkaanyagait a tagok megkapják, azokat véleményezhetik, érdekeiket érvényesíthetik, egyeztetve az MB, valamint az MCS tagjaival.
  • A szabványtárgyalások során a szakértők tisztázhatják a számukra nem egyértelmű szabványrészeket az MB/MCS tagjainak segítségével, ezzel a megjelenő szabvány(ok) alkalmazása zökkenőmentesebbé válik.

A szabványok a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény előírása alapján mindig önkéntesen alkalmazandók. Erre azért van szükség, hogy a szabványok ne akadályozzák a műszaki fejlődést. A szabványosítás alapvető funkciója ugyanis a kereskedelem műszaki akadályainak az elhárítása, amely az Európai Unióban az egységes európai piac működésében kapott kiemelkedő szerepet. Tehát ha valaki a szabványok előírásainál, követelményeinél magasabb színvonalú terméket, szolgáltatást stb. vagy legalább azzal egyenértékű más megoldást szeretne nyújtani, megteheti, de ahhoz alaposan ismernie kell a területén lévő szabványokat és jogszabályokat.

Ha valaki a jogszabályokat és a szabványokat betartja/alkalmazza biztos lehet abban, hogy felelősen és kellő körültekintéssel jár el.

A szabvány alkalmazása előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy azt módosították-e vagy helyesbítették-e, nincs-e visszavonva, műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik-e rá, vagy európai műszaki tartalmú jogszabályhoz harmonizált szabvány-e. Ezekkel kapcsolatban felvilágosítást az MSZT adhat, valamint lehetősége van tájékozódni az MSZT honlapján.

A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg annak valódiságáról (valóban az MSZT adta-e ki). Ez csak akkor állítható teljes biztonsággal, ha Ön az MSZT-től vásárolt jogtiszta példányt alkalmazza.

A szabvány azonosító jelzete a szabvány kibocsátói jeléből és egy azonosító számból áll. Az azonosító jelzet pontosságának fontossága nemcsak a szabványok nyilvántartásában és tárolásában szükségszerű, hanem a különböző szakirodalmi és jogszabályi hivatkozásokban és gazdálkodó szervezetek közötti szerződésekben is.
A szabvány hivatkozási száma az azonosító jelzetből és a kibocsátás évéből áll.

Nemzetközi vagy európai szabvány bevezetésekor a magyar nemzeti szabvány hivatkozási számában nem szerepel az eredeti szabvány kibocsátási éve, hanem a magyar nemzeti szabvány kibocsátási éve szerepel, például:

Az EN 1176-1:2017 magyar megfelelőjének hivatkozási száma: MSZ EN 1176-1:2018, mert az MSZT 2018. május 1-jén tette közzé a szabványt.

A szabványok általános és ismételten alkalmazható eljárásokat és műszaki megoldásokat határoznak meg, amelyeket közmegegyezéssel fogadtak el, és optimális megoldást kínálnak a különböző érdekelt felek számára.
Az érvényes szabvány szerinti termék, szolgáltatás esetén feltételezhető, hogy a műszaki fejlődés elfogadott színvonalának megfelelően, kellő gondossággal jártak el.

A szabványok a jogszabályokban előírt általános követelmények teljesítésére adnak egy lehetséges megoldást.
Tehát a szabványokban foglaltaktól el lehet térni, ha legalább azzal egyenértékű más megoldást alkalmazunk és az egyenértékűséget bizonyítani tudjuk. Ebből következik, hogy a vonatkozó szabványokat akkor is ismerni kell, ha nem azokat alkalmazzuk, hiszen csak annak ismeretében tudunk egyenértékű, vagy jobb más megoldást alkalmazni.

  • műszaki tartalmú jogszabályok hivatkozzanak rájuk;
  • hatósági tevékenységben ellenőrzések során;
  • jogkövetésben;
  • közbeszerzések műszaki tartalmának meghatározásához;
  • megfelelőségigazoláshoz;
  • szerződéses kapcsolatokban.

Ha egy szerződésben vagy egy megállapodásban a szerződő felek rögzítik, hogy valamely szabvány előírásait alkalmazzák, akkor az így hivatkozott szabvány a szerződés keretein belül kötelező. (Kivéve, ha példaként hivatkoznak rá, mert abban az esetben a szabványban megadott műszaki megoldás helyett más megoldás is alkalmazható, amely azzal legalább bizonyíthatóan egyenértékű.)

Az MSZT-nek eleget kell tennie a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben fennálló tagságából eredő kötelezettségeknek, így többek között 6 hónapon belül magyar nemzeti szabványként be kell vezetnie valamennyi európai szabványt. Mivel évente 1200-1500 új európai szabvány készül, az MSZT ennek a kötelezettségének túlnyomórészt angol nyelvű bevezetéssel képes eleget tenni. A hivatalos magyar nyelvű változatok elkészítését egyrészről a műszaki tartalmú jogi szabályozás működőképességében érdekelt kormányzati szerveknek, illetőleg a magyar nyelvű szabványok használatát elengedhetetlenül fontosnak tartó gazdasági szereplőknek kellene finanszírozniuk. Sajnálatos módon a hazai szabványosítás hosszú évek óta alulfinanszírozott, sem a kormányzati, sem a gazdálkodó szervezetek nem hajlandók megfelelő pénzügyi forrásokat mozgósítani. Ebből következik, hogy sem az éves feladatok teljesítésére, sem a lemaradás csökkentésére nem jut fedezet.
A Magyar Szabványügyi Testület, mint nonprofit szervezet erre a célra – megfelelő támogatás hiányában – forrásokkal nem rendelkezik, így mást nem tud tenni, mint valamennyi fórumon sürgeti a mielőbbi megoldást, a hátrányos következményekre vonatkozó figyelemfelhívás mellett.

Ha a felek nem állapodtak meg másban, vitás kérdések vagy peres eljárások keretében a vonatkozó szabványokat tekintik mértékadónak, mivel a szabványok követelményszintje alkalmazkodik a kor általános szakmai színvonalához és műszaki gyakorlatához. Ha a szerződésben vagy megállapodásban nem volt meghatározva egyértelmű követelményszint, akkor a szabványok adják azt a viszonyítási alapot, amely alapján a vitás kérdés eldönthető.

Az MSZT honlapján található Szabványkereső, Webáruház, Online Szabványkönyvtár csak az MSZ-szabványok (MSZ kibocsátói jellel ellátott, magyar nemzeti szabványok) keresésére alkalmas.

Ha itt nem találja a keresett szabványt, tekintse meg a szabvány kibocsátói jelét (a szám előtti betűjelek) és használja a szabványt kiadó szervezet honlapján közvetlenül elérhető szabványkeresőt. Pl.:

ISO-szabványkereső (nemzetközi)
IEC-szabványkereső (nemzetközi)
CEN-szabványkereső (európai)
CENELEC-szabványkereső (európai)
DIN-szabványkereső (német)
ÖNORM-szabványkereső (osztrák)
BS-szabványkereső (Egyesült Királyság)

Ezek a szabványkeresők csak bibliográfiai adatokat tartalmaznak.

Az MSZT Olvasótermében nyitvatartási időben lehetőség van a magyar nemzeti szabványok adatbázisában nyilvántartott szabványok (MSZ, MSZ EN, MSZ EN ISO, MSZ EN ISO/IEC, MSZ HD, MSZ ISO, MSZ IEC, MSZ ISO/IEC stb.), valamint az európai (CEN, CENELEC, ETSI), a nemzetközi (ISO, IEC) és a külföldi nemzeti szabványügyi szervezet (DIN) által kibocsátott bizonyos szabványok és szabvány jellegű dokumentumok helyben olvasására.

(Utóbbiak esetében szíveskedjen előre egyeztetni munkatársainkkal a megtekinteni kívánt dokumentumokról a szabvanyinfo@mszt.hu e-mail-címen.)

 

 

Ha a szabvány hivatkozási számában /A1 szerepel, az azt jelenti, hogy az egy már érvényben lévő szabvány módosítása, melyet külön dokumentumként (külön hivatkozási számmal) adtak ki.

Pl. az MSZ EN 13445-5:2014/A1:2019 a 2014-ben nemzeti szabványként bevezetett MSZ EN 13445-5:2014-hez kiadott módosítás.

Pl. az MSZ EN 50122-1:2011/A1:2011, MSZ EN 50122-1:2011/A2:2016, MSZ EN 50122-1:2011/A3:2017, MSZ EN 50122-1:2011/A4:2017 a 2011-ben nemzeti szabványként bevezetett MSZ EN 50122-1:2011-hez kiadott módosítások.

A SZABVÁNY CSAK A KIADOTT MÓDOSÍTÁSÁVAL (/A1) VAGY MÓDOSÍTÁSAIVAL (/A1, /A2, /A3 STB.) EGYÜTT ÉRVÉNYES!


Ha a szabvány hivatkozási számában +A1 szerepel, az azt jelenti, hogy a szabvány tartalmazza a módosítást, vagyis egybeépítették a szabványt a módosításával. A módosításként bevezetett vagy változtatott szöveg kezdetét és végét a szövegben  jelekkel jelölik.

Pl. az MSZ EN 14363:2016+A1:2019 szabvány már tartalmazza a módosítást is.


Ha a szabvány hivatkozási számában /AC szerepel, az azt jelenti, hogy egy már érvényben lévő szabvány helyesbítése, melyet külön dokumentumként (külön hivatkozási számmal) adtak ki.

Pl. az EN 50129:2018/AC:2019 a 2019-ben nemzeti szabványként bevezetett MSZ EN 50129:2019-hez kiadott helyesbítés.

A SZABVÁNY CSAK A (SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN) KÖZZÉTETT HELYESBÍTÉSÉVEL (/AC) EGYÜTT ÉRVÉNYES!

MEGJEGYZÉS: A szabványok helyesbítése az MSZT honlapján/hírlevelében nyomon követhető és ingyenesen letölthető!


Ha a szabvány hivatkozási számában +AC szerepel, az azt jelenti, hogy a szabvány tartalmazza a helyesbítést, vagyis egybeépítették a szabványt a helyesbítésével. A helyesbített rész kezdetét és végét a szövegben  jelekkel jelölik.

Pl. az MSZ EN 1176-4:2017+AC:2019 szabvány már tartalmazza a helyesbítést is.

 

 

Az előszabvány a nemzeti szabványrendszer része. Az előszabvány előre mutató, az innovációs folyamatok, a hazai és az európai jogi szabályozás szándékai következtében a közeljövőben várható, hazai – gyakran európai/nemzetközi – szinten közismert és „szabványérett", véglegesítésre váró követelményeket tartalmaz.

Kiadásának célja az alkalmazása miatt szükséges, valós innovációs igények felmérése (megvalósítása), követelményrendszerének előzetes összehangolása a közeljövőben várható jogalkotói szándékokkal. Alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján, egyszerű és rövid idejű eljárás eredményeképpen az előszabvány elveszíti az „elő" szótagot és magyar nemzeti szabványként (MSZ) él tovább.

Az előszabvány jogi relevanciája:

Az előszabvány és az MSZ alkalmazása teljes mértékben azonos a jogalkalmazás, a jogalkalmazó szempontjából/szemszögéből. Kidolgozásakor nem csak a hatályos jogszabályi előírásokat, hanem a várható hazai és európai jogalkotó szándékot is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően ugyanaz vonatkozik az előszabványra is, ami a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. §-a szerint a szabványra:

„6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.

(2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek."

Jogszabályi kapcsolat esetében tehát az előszabvány alkalmazásakor is (előírásai betartásával) – a szabvány alkalmazásával megegyező módon – vélelmezni kell a jogszabálynak való megfelelőséget, miközben maradéktalanul érvényesül az előszabvány rendeltetése szerinti előremutató rendező hatása, a tudástranszfer és az innováció magas szintű támogatása.

Az előszabvány hasonló szerepet tölt be, mint pl. az Európai Szabványügyi Bizottság által kiadott CEN/TS szabvány jellegű dokumentum (TS = műszaki specifikáció), melyre rendeletekben/irányelvekben is hivatkoznak pl:

2015/962 rendeletben
„(11)             A harmonizált és fennakadásmentes valós idejű forgalmi információs szolgáltatások kiépítése céljából a tagállamoknak az európai és nemzetközi szabványügyi szervezetek által nyújtott meglévő műszaki megoldásokra és szabványokra kell támaszkodniuk – mint például a DATEX II (CEN/TS 16157 és annak továbbfejlesztett verziói), illetve az ISO szabványok.”;

131/2014/EU rendeletben
A  CEN/TS 15621, mint analitikai módszer került megadásra;

Egyéb szabályozásokban
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELEX:52016DC0553